|
Az Operával szemben a régi Balettintézet épülete mögött, a Hajós utca és a Paulay Ede utca sarkán bújik meg egy épület, amelyben valaha a Bőrkereskedelmi Vállalat elegáns bemutatótermei és irodahelyiségei voltak. A rendszerváltás után itt különböző felállásban irodák, illetve táncegyesületek működtek. Szeptemberi kezdéssel a teljes 720 négyzetméteres komplexumot kibéreltük és buzgón nekiálltunk a korszerűsítésnek és rendbehozatalnak. A 70-es években - a korszakban igencsak luxusnak számító - elegáns, faberakásos belső térrel épített, de azóta csak toldozgatott-foldozgatott épületre ez igencsak ráfér. Terveik szerint az új kialakítás megtartja a retró hangulatot, kiegészítve némi keleti otthonossággal.
Tanfolyamok folyamatosan!
Olyan iskolát építünk, amilyenben mi szerettünk volna mindig is tanulni, csak épp nem volt ilyen - és most sincs, sajnos. A nagy légterű stúdióban ízléses, szakemberrel tervezett világítás, és dekoráció mellett csaknem minden beiratkozással, bérlethosszabbítással kapcsolatos adminisztrációt el lehet majd végezni online, otthonról, számítógép mellől (csak a fizetést nem - egyelőre). A termekben többhangszorós erősítés került, így a terem végében is normális hangerővel hallható a zene, de az elején sem süketül meg senki, míg a nagy termekben a tanár csiptetős mikrofonon keresztül kommunikálhat (így a háta mögött is hallani mit mond) és a zenét számítógép szolgáltatja, amely egyben a vonalkóddal is ellátott bérletek ellenőrzésére is szolgál (így amint a tesztfázisból kilép a rendszerünk, nem kell sorba állni a recepción). A technikai szépségek mellett a tanárok megválasztására is nagyon ügyelünk. Mivel egy ekkora stúdiót hárman nem tudunk 'eltartani', így egy sor olyan tanárt hívtunk meg, akiket személyesen jól ismerünk és akikről tudjuk, hogy jó fejek, jó pedagógusok és egyetértenek azzal amit mi a táncról és a tánctanításról gondolunk. A Hölgyválasz a sikerét annak köszönhette, hogy nem osztjuk a táncos világ még mindig túl nagy részére jellemző 'szakmai' elitizmust - azt, hogy a tanítvánnyal szemben elvárásnak tűnik az előadóművészekre, versenyzőkre jellemző tökéletességre való törekvés. Ez sokak kedvét veszi el a tánctól. Mi azért kezdtünk el táncolni, mert szerettük az összeszokott közösséget, a bulit, a társasági életet, a zenét és a hangulatot, nem pedig a színpad iránti vágy hajtott bennünket (az más kérdés, hogy mindannyian elértünk ezt-azt a versenyen, színpadon is...). Sokan azért nem mernek nekikezdeni, mert a tánc számukra ismeretlen terület, félnek, hogy botlábúak, botfülűek, vagy csak egyszerűen nem érzik magukat biztonságban egy új társaságban. A szakma jórésze - sajnos - a szakszerű tánctanítást, a kifogástalan technika és előadókészség megtanításában látja. Sokszor a pedagógiai érzék, a türelem, a tánc szeretete, az improvizációs készségek fejlesztése nem elég hangsúlyos. A hírlevélre érdemes feliratkozni (jobb felső sarok!) , mert amint vannak új hírek, azonnal küldünk értesítést! Üdvözlettel:
Anikó, Áron, Tamás
|